Végre kiderül, hogy nem egy gombnyomással készül a technó

Az Alpár fedőnév mögött bújdosó Zalkai Bálint régóta a gépekkel készülő zenék rabja, többek között a legjobb hazai underground kiadó, a már hat éve futó Farbwechsel egyik megdönthetetlen bástyája, illetve a SILF-duó fele S Olbricht mellett. És most belecsúszott egy olyan projektbe, ami nem is úgy indult, mint amivé végül lett, de ez a lehető legjobb, ami történhetett.

Minden, az átlagnál egy fokkal mániákusabb zenehallgató szeretné érteni ugyanis, hogyan jön létre a zene, amit hallgat – az elektronikus zene esetében viszont különösen nehéz ezt megoldani, hiszen nem csak akkordok lefogásáról és cinek megütéséről van szó, hanem egy többszörösen komplex képletről. Most viszont végre amatőrök számára is értelmezhető módon leshetünk bele a masinák lelkébe, meg a viszonyokba, amik köztük fennállnak.

Itt a végeredmény szőrmentén, lejjebb pedig Alpár magyarázza el, mit látunk:

“Az egész még tavaly októberben kezdődött egy Küss Mich-szervezte Aurórás live után. A koncert után Bokor Péter jóbarátom állt elő az ötlettel, hogy tök jó lenne érteni, mi van előttem az asztalon, és hogyan működnek ott azok a dolgok. Első ötlete az volt, hogy legyen egy sematikus rajz, egy plakát, ami megmutatja, ki kivel van, néhány zenével kísérve. El is kezdtük az agyalást, aztán jött az első fordulat, amikor Péter megtalálta a projekthez a designert, Kili Zsannát. Az ő ötlete volt, hogy kapjon minden eszköz külön felületet, hogy kicsit mesélhessünk is róluk, és ezt meg is támogatta a pauszpapíros, füzetes koncepcióval.”

Mivel megnőtt a terjedelem, nagyobb teret kaphatott a magyarázás is, így a multimédia projektnek lett hirtelen egy leheletnyi edukációs hajlama.

“A fókuszban azért továbbra is a szórakoztatás állt, ráadásul egy tudományos kisregény szerkesztését is szerettük volna elkerülni, így ez a része nem volt egyszerű.”

Nekiállni elmagyarázni mi az a low pass gate, vagy mi a trigger és a gate jel között a különbség, teljesen felesleges, ezekre ott az internet. Ahogyan szintidemókkal is tele van a padlás. De akkor hogy lehet mindezt áthidalni, hogy a végeredmény vidám, élvezetes oktatásba torkolljon?

Végül az lett a megoldás, hogy bár Alpár zenei környezetéből és konkrét eszközeiből kiindulva, de inkább a hangszer tulajdonságaira, karakterére koncentrálva vegyék sorra az eszközpark elemeit.

Nem az a lényeg, hogy Alpár milyen szekvenszert használ, inkább az, hogy miért használ bárki szekvenszert?

“Milyen unortodox szerepeket kaphat egy basszus szinti? Mitől visszhangzik az egész zene? Mi az a lead, vagy miért jó egy szintiszőnyeggel aláhúzni a hangulatot? Ezek egy szakavatott figurának triviális dolgok, de ma, amikor napról napra csak nő az élő, szintis produkciók száma, érdemes ezekről kicsit beszélni” – mesélte nekünk Alpár.

A projektgazdáknak szempontja volt az is, hogy a szövegelést minél rövidebbre fogják, pláne, mert ma már gyakran három sor elolvasására is nehéz rávenni az embereket. Ez a gondolat szülte az audio guide-ot, vagyis hogy egy női robothang vigyen végig a főbb gondolatokon. “Amúgy is készült volna a füzethez néhány zene, akkor miért ne követnék ezek a szöveget? Így találtunk rá Daisy-re és az ő angyali hangjára” – tette hozzá a gépzenész. A befejezéshez végül Kókai Zsófia nyomdatechnológiai szaktudását és Richard Barr segítségét, valamint némi időt vettek igénybe.

Itt lehet fülügyre venni az edukációs projekt-albumot, a Kolorádó Fesztiválon élőben is elkapható lesz a művész, aki pedig a komplett Alpár Explained bookletet is megvásárolná, hiszen az ilyesmi korrekt dolog, az errefelé léphet kapcsolatba az alkotókkal.

Published June 05, 2018.