Izgi hazai megjelenések napjainkban: új Jaffa Surfa, Route 8, Collect All And Save
A magyar gépzene megint szép, méltó régi nagy híréhez: mutatunk is három release-t, amire érdemes most éppen odafigyelni.
“Ne lépj a fűre” – közli az utasítás rögtön az első másodpercekben, hogy aztán egy magával rántóan feszes hauzolásba fogjunk: így kezdődik Pál Zoltán, azaz Jaffa Surfa legújabb EP-je. Már ez az első trekk (Keep Off Da Grass) is hordoz meglepetést, amikor fortélyosan bekúszik egy női hangfoszlány, a folytatás pedig nem kevésbé dörzsölt: a Blak egy igazán koszos döngetés, a Four pedig egy perkusszív alapokra helyezett, mélyből feljövés a makacsul kibontakozó acidbe.
Jaffa Surfa amúgy lassan már húsz éve definitív alakja a hazai house-közösségnek, olyan nevek előtt és után játszott már, mint Martin Buttrich, Josh Wink, Boo Williams vagy John Dimas, játszott a barcelonai Sónartól kezdve a kölni Electroküche klubon át Moszkváig és Athénig, de talán ennél is nagyobb győzelme, hogy máig vadul túrja a vinyleket, és nem tért át teljesen az USB-re – nem csoda, hogy a fenti DAT Trax EP is elsőként 12 inchen jelent meg.
És ha már aciddel fejeztük be az előző etapot, jöjjön Magyarország pillanatnyilag legkeresettebb, és személyiségéből adódóan továbbra is az egyik legszeretnivalóbb (lásd a fenti nyitófotót, aminél jobbat nem tudtunk, de nem is akartunk találni) underground tánczenei áruja, Horváth Szilveszter, azaz Szilvió, azaz Route 8, aki ugyancsak leszavazott a savfürdőre. Október közepén megjelenő 303 Exercise EP-jét ismét fel lehet tenni majd a polcra, központi helyre, de előtte itt belehallgatni:
Ez pedig a húzódarab, a nyárias nosztalgiával meglocsolt It Keeps Flashing On Me:
Lassan már fél éve annak, hogy írtunk arról a fiatal kreatív kolóniáról, ami Pécsen végzi működését gépek és laptopok mögött – ők a BETWIXT, ami magára szabadelvű műhelyként hivatkozik, ahol a hangsúlyt a fősodron kívüli izgalmas és finom műfajok kapják.
A csapat második megjelenését a Collect All And Save hozza: a duó – Borbás Olivér és Irsik Bence – számára nem ismeretlen a kollaboráció, hiszen amellett, hogy a Kaktus zenekar tagjai, még unokatestvérek is. Azért indították a projektet, hogy a zenekarral ellentétben itt csak az elektronikus zenére fókuszáljanak – de azért a gitárt és a torzítót sem rakják túl messzire.
“Ez a legvidámabb dolog, amit valaha csináltunk”
– mondják a posztrock elemeket sem nélkülöző, komoran hömpölygő technómasszára, amit összegyúrtak, de hát egy pillanatra sem hibáztathatjuk őket, mert kifejezetten érdekes a műsor, amire beültetnek minket három szám erejéig. Jó hallgatást!