2021 techno pillanatai / 2022 techno jóslatai

Évösszegzőinken jórészt túlvagyunk (itt olvasható mind). Egy egyszerre retrospektív és jövőbenéző cikkel azonban készültünk még, ami a Magyarországon is éppen új korszakába lépő technót illeti. Melyek voltak tavaly a nagy momentumai itthon és külföldön, és milyen kilátásai lesznek idén? Lássuk, nézzük!

Direkt nem írtuk, hogy a reneszánszát élő, vagy újra köreinkbe kerülő, stb. techno, ugyanis a techno sosem tűnt el. A másik nagyöreg műfaj, a house mellett ez az, ami mintha egyszerűen képtelen lenne valamiféle végszakaszba lépni az életciklusában, nem kopott meg, mint a breakbeat, a trance, a drum & bass vagy a dubstep, egyszerűen ott ül a hegy tetején, ahonnan nem lehet kirobbantani – az újabb és újabb generációk újra és újra beleszerelmesednek. Ami nem csoda: a pulzusként döngő lábdobok nemzedékeken átívelő, soha el nem illanó, mágikus, időtlen energiával bírnak.

Nézzük meg, milyen fontos történések sorjáztak idén ennek az energiának a mezejében, úgy nemzetközileg, mint itthon, hogy aztán felderengjen egy kép, hogy mi minden történhet majd vele a jövőben.

Charlotte de Witte még 2021 elején dobta be a követ jogosan a pocsolyába, miszerint elege van abból, és ideje leszámolni vele, ahogy a női lemezlovasokhoz sokan, sokszor hozzáállnak. “Nagyon idegesítő dolog, hogy amikor az emberek az interneten elkezdenek dj-ket összehasonlítgatni, az esetek 99 százalékában két női dj között történik ez. És akkor női dj-ként, sőt, DJane-ként hivatkoznak rád. Igen, ez egy szó” – mondta a belga egy interjúban, bár azzal ő is tisztában van, hogy ez a gondolkodásmód nagyon lassan fog csak megváltozni az emberekben. Dolgozni viszont lehet, és kell is rajta – ez egy fontos feladat lesz a következő években.

Itthon nem annyira elterjedt még az underground zenei szférákban a társadalmi kérdésekkel való mélyebb kapcsolódás, de azért vannak már fehér hollók, első fecskék: tavaly Imre Kiss kurált egy remek válogatást, amiből a befolyt pénz teljes egészében a Szent László infektológiai osztályának ment, segítve a koronás betegek felépülését, az OMOH pedig a budapesti queer közeg kevésbé tehetős tagjait célozta meg azzal, hogy a haverok helyett / mellett őket írta fel a vendéglistára.

Idén az egyik legismertebb honi technoproducer, CVRDWELL is jelentkezett egy jótékony kezdeményezéssel, talán nem is véletlenül ő, mert Berlinben, ahol a tanulmányait folytatja, bőven találkozhatott már ilyennel. Az általa szervezett videostream nyomán egy ottani hajléktalansegítő szervezetnek lehetett adakozni.

Jó lenne látni még sok ilyen példát, hiszen a techno maga is a perifériára szorult társadalmi csoportokban szökkent szárba – ideje visszaadni nekik valamit, amikor csak lehetőségünk nyílik rá. Kedves promoterek, a labda a levegőben van.

…és kérjük vissza a klubjainkat, szólt a sirám 2021-ben oly sokszor, amikor a világjárvány miatt a komplett elektronikus zenei szcéna lebénult, és nem csak nálunk. A rave-ek felszabadító erejét mindenki visszasírta, és miután nem prosperitásban, hanem hullámvölgyekben születnek a legjobb kreatív megnyilatkozások, most sem történt ez másképp: a számtalan, gyakran virtuális szelencéket is nyitogató lockdown-streamek mellett például olyan, a helyzetre reagáló alkotások láttak napvilágot, mint Jak Payne rövidfilmje, az egyedültáncolós The Rave Must Go On, amit mindenki nagyon is magáénak érezhetett májusban. Itt lehet újranézni.

Mármint outfit ügyében. Reménykeltő célzattal, még mindig a lezárások kellős közepén felkértünk pár kedves magyar klubbert, mutassák meg, mibe öltöznének fel abban a pillanatban, hogy végre lehet menni a buliba. Nem kellett kétszer kérni őket – szerintünk egy nagyon empowering momentum volt, ami megmutatta, hogy a közösség itt van, létezik, nem ment sehova, bár már nagyon menne külvárosi szpotokra izzadni.

A klímakatasztrófához komoly léptékben járul hozzá a Föld légterében elpöfékelt kerozin, ezért jött létre a Clean Scene nevű zöld kezdeményezés, ami a szcénánk lehetséges bolygóbarát jövőképeivel foglalkozik, és egy komplett jelentésben rágták át, hogyan tudunk mi, technósok, klubberek, dj-k és sokan mások faragni az ökolábnyomunkon. Mindezt komoly adatokkal támasztották alá: 2019-ben a világ top ezer lemezlovasa összesen 51 ezer járatot foglalt az aktuális turnéja miatt, ami 3,2 millió tonna elégetett üzemanyagot jelent. A Clean Scene kezdeményezése irtózatosan fontos, nagyon jó, hogy van végre ilyen is, úgyhogy akit bővebben is érdekel, annak ide katt, mert itt írtunk bővebben róla.

Májusban jött a hír, hogy szavazást tartottak a berlini építés-, lakásügyi és városfejlesztési bizottságban, aminek során szinte egyhangú szavazással támogatták azt az ajánlást, hogy a  zenei klubokat emeljék át a szórakoztatóipari kategóriából a kultúripariba. Így a német főváros szóban forgó helyszínei a bordélyházak és játéktermek osztályából végre a múzeumok és koncerttermek mellé sorolódhattak. Kis lépés, de talán precedenst teremthet a jövőre nézvést más országokban is.

Nem keveset kell tekerni a Nagytétényi úti Art Quarter Budapest épületéig, de idén több alkalommal is érdemes volt. Ezek egyike 2021, de talán az elmúlt évek legerősebb audiovizuális tárlata Techno Worlds névvel, ami számtalan, nem technóparti-formátumban közelítette meg favorit műfajunkat. Na jó, persze végül technóparti is volt, hogy a fenébe ne lett volna, de üdítő volt látni, ahogy mindenféle install- és vizuálművészek egy-egy eredeti megközelítésben nyúltak a száznegyven BPM világához.

Szerencsére ismét vastagon fog az éjszaka ceruzája – írtuk tavaly októberi körképünkben, rámutatva, hogy bár az ingatlanfejlesztési szándékok tucatnyi egykori legendás klubot tettek a földdel egyenlővé a régi Dürertől az R33-on át a Corvintetőig, a járvány alatt pedig további kicsik tűntek el (mint a LÄRM, de az is csak átmenetileg), azért igenis pislákol a fény az alagút végén, és szerencsére még van hol táncolni reggelig. Vagy délig. Bővebben itt!

Nem terveztünk ebbe a cikkbe bármilyen megjelenést rakni, de ha valamikor kivételt kell tennünk, akkor annak most ütött az órája: a járvány miatt pont egy év csúszással, de végül kijött a Berghain kiadójának, az Ostgut Tonnak a másfél évtizedes fennállást ünneplő válogatása (a technotemplomot 2004-ben, a labelt 2005-ben alapították), különböző tereket járva be és sokféle zenei aspektust tárva fel.

A koncepciót erősítendő az Ostgut Ton művészei és közeli munkatársai párokban dolgoztak az egyes trekkeken, hogy a Berghain öt különböző emeletének-terének szentelt zenét hozzanak létre, ami így a fizikai megjelenésben öt darab 12″-es vinyl formájában öltött alakot. Ritkán hall ennyire tökéletes válogatást az ember, ilyen markánsan eredeti dalokkal, úgyhogy felejtsétek el bátran a léptetést a trekkek között:

Novemberben is volt egy kiugró hazai vonatkozású történés: a Boiler Room trendügyi pozícióját lassan átvevő német dj-stream-fürdőszoba, a HÖR végre csempéi közé fogadott egy magyar artistot is. Az OMOH-alapító Menishu ugyan nem technót tolt, de bőven itt a helye ennek a mérföldkőnek, és reméljük, nem ez volt az utolsó ilyen hazai relációjú sztori innen.

A mögöttünk álló év végének kicsúcsosodó híre pedig ez volt: az egykori Love Parade-vezér Dr Motte vezetésével létrejött lobbikör, a Rave The Planet UNESCO világörökségi státuszt kérvényezett a berlini technóra, mint egyedülálló kulturális jelenségre. Szerintük ha megkapná ezt a védelmet, akkor állami támogatások segítségével biztosítva lenne a klubok jövője, a műemlékekre vonatkozó szigorúbb városrendezési szabályok miatt pedig nem lenne olyan egyszerű csak úgy elsöpörni a föld színéről egyik-másik zenés-táncos helyet. Kíváncsiak vagyunk, sikerül-e ezt elérni ebben az évben.

Egyvalami biztos: továbbra is hangos és leállíthatatlan. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a techno az elmúlt pár évben komoly új rajongási hullámot indított el itthon, sokan a punkos lázadást érzik benne (ami némileg persze paradox egy korban, amikor már Marcel Dettmann is a Mátrixnak ír zenét), a közösségteremtő ereje pedig elvitathatatlan: Budapesten is számos barátság szövődött, szövődik, és fog is szövődni még rave-eken meg rotyogós aftereken.

2022 technójának egyik legnagyobb kihívása viszont mindenképpen az lesz, hogy az egyre inkább elharapózó mindegy mennyire szól szarul vagy nincs benne ötlet, csak kurvagyors legyen-típusú, szinte már lakodalmas poszthardtechnó vonulat mellett vajon képes lesz-e a közösség megőrizni (visszafogadni?) a kevésbé olcsó és hatásvadász zenéket. A dubstepet is a cirkuszi visongatós szubzsánere nyírta ki, reméljük, hogy – ahogyan a bevezetőben is írtuk – a techno van annyira monolit, hogy ez a kis kikacsintás nem fogja szétrobbantani. De, ahogy a Jurassic Park óta tudjuk, a természet utat tör magának, szóval a végén úgyis minden úgy lesz, ahogy lennie kell 😉

Published January 05, 2022. Words by Unger András.