3 válogatás a téli budapesti szürkületben cirkálásokhoz
Steffi és Martyn által kurált levegőakrobatika, Trentemøller újabb koppenhágai morfondírozása, fagyos leheletű brit elektró.
Miközben a Last Christmas hózáporozik ránk mindenhonnan, szerencsére egyesek gondoskodtak nekünk a megfelelő hangernyőről, ami alatt könnyedén el lehet lebegni még a legádázabb ajándékvadászó tömegek szorításában is.
VA – Air Texture Vol. VI
Még 2018 olvasztó nyarának a végén jött a hír, hogy a Berghain két rezidense, Steffi és Martyn egy olyan válogatás összekalapálására készül, amin addig meg nem jelent zenék sorakoznak – veterán producerektől és újhullámos zseniktők egyaránt. Akkor a két kurátor azt mondta, ezek “egyedi értelmezései lesznek egy leftfield, nemlineáris esztétikának.” Már ez izgalmasan hangzott, de most, hogy azóta már meg is jelent ez a két és negyed órányi tripp, tudjuk, hogy nem a levegőbe beszéltek, hanem tényleg a levegőre gondolhattak, amikor válogattak.
Ugyan az Air Texture sorozat vezérelve eddig is a hűvös downtempo volt (és az, hogy egy-egy széles látókörű gépzenész gereblyézze rá össze a trekkeket, volt már például Juju & Jordash, Bnjmn, Loscil, Deadbeat és mások), ez a hatodik epizód pedig még így is a legkevésbé visszafogott, mégis, talán a legplasztikusabban érvényesül benne a válogatás címe: a nagy kiterjedésű, nemlétező terek bejárása. Az előző részekhez képest ugyan több a basszus, a fotelből felállás ígérete, egyes zenék már egy warmup-szettbe is illeszkedhetnének, mégis, amikor a d&b őskövület Total Science-től hallunk egy galaktikus house-t, a technókatona Answer Code Requesttől egy ambient-stepet (vegyük úgy, hogy létezik ilyen), DJ Stingray pedig hihetetlenül elegánsan int búcsút a lábdoboknak, akkor sejthetjük, hogy itt valamit borzasztóan sikerült elkapni. És ez így is lett: rég hallottunk ennyire erős, sokszori újrajátszást követelő válogatást, ilyen jó nevekkel.
Harbour Boat Trips Vol 2. Copenhagen by Trentemøller
Közel tíz évvel ezelőtt MP3 lejátszóról MP3 lejátszóra vándorolt egy különös “mix” Trentemøllertől, akit addig leginkább minimál- és electrohouse trekkjei miatt szerettünk. Ez volt a Harbour Boat Trips. Ebben a mixben technótrekkek helyett indie-, hálószobarock és new wave zenék követték egymást lassan hömpölyögve, akárcsak a koppenhágai kikötő hideg hullámai. A közös bennük az egész albumon átívelő különös melankólia és elvágyódás érzése volt. Ez a hangzás végül Trentemøller zenekarrá alakulásának előszelének bizonyult. Eltelt egy évtized, a mixben hallható előadók azóta fesztiválheadlinerekké váltak (Four Tet, Caribou, Beach House, The Raveonettes) és szerényen, csöndben, egyszercsak kijött a folytatás.
A válogatás, ami Neil Young 1982-es Transformer Man című zenéjének Trentemøller coverjét is tartalmazza, néhány hang után ugyanoda hajít vissza minket, ahol az első rész végén elengedték a kezünket. Az érzés, a hangulat ugyanaz, mi pedig ugyanúgy, zsebre dugott kézzel, lehajtott fejjel bandukolva hallgatjuk az éteri zenéket a hűvös budapesti ködben. Miközben szól a tökéletes szelekció, mi sodródunk utcáról utcára, nézzük a bágyadt arcokat és megértjük, hogy vannak dolgok, amik nem változnak.
VA – From The Dark Volume 1-2.
A fagypont alatti hőmérsékletek már a küszöbeinket nyaldossák, és hát mi passzol a csikorgató mínuszokhoz a legjobban, ha nem egy szép merítésnyi ösztövér, jeges elektró? És ha az passzol, akkor érdemes egy friss szelekcióhoz nyúlni, azaz kettőhöz, mert most csalunk, és mindkettőt ajánljuk, hiszen csak alig egy hónap eltéréssel jöttek ki egymás után – a műfaj egyik, ha nem a legfontosabb brit labeljétől, a Cultivated Electronicstól (ez itt beágyazva az első rész, itt lehet folytatni a másodikkal.)
A Sync 24 néven zenélő Phil Bolland ugyan már tizenegy éve igazgatja kiadóját, ami a kezdetekben eléggé rogyadozott anyagilag, ma viszont, ahogy ő maga is csodálattal realizálta, a Discogson akár négyszeres áron kelnek ugyanazok a korai kiadványok. Hogy szíve választottja, a jó öreg elektró reneszánszához érkezett, az egyértelmű (olyanoknak is köszönhetően, mint DJ Stingray, vagy Helena Hauff, aki sújtó elektrókkal rugóztatta meg az idei Dekmantel Fesztivál nagyszínpada előtti jó tízezer embert a zárószettjével), úgyhogy ő maga is elérkezettnek láthatta az időt, hogy újabb válogatásokkal mutassa ki nem csillapodó szerelmét. A From The Dark mindkét felvonása a zsáner vibrániummal kivert, fagyos-kéken izzó tekintetű oldalát mutatja be, olyan szívós zenékkel, amikről bármikor el tudjuk képzelni, hogy egy disztópikus jövőben mesterséges intelligenciaként reinkarnálódnak. És akkor nem szeretnénk az útjukba állni.
Published December 06, 2018. Words by EB.staff, photos by Soós Bertalan.