A Boiler Room üzeni: a dubstep kicsit sem halt meg

A jó öreg BR (tényleg az egyébként, jövőre lesz 15 éves, de azért jól ismerjük a sokéves vörösborról szóló mondást) kidobott a minap egy olyan szettet, amire sokan felvonhatták a szemöldököt: ácsi, Skream? Hahó, Mala? Ráadásul egy B2B-re összerakva? Mennyit írunk, 2006-ot?

Bárhogy is, jelzésértékű az ügy: a dubstepet el lehetett felejteni, meg lehetett próbálni tönkreverni, de az igazi donok még élnek, és jönnek tanítani, ha hívják őket.

A stílus keretein belül maradva amúgy mindenképp érdekes párosítás, de ahogy egy kommentelő rámutat, működőképes: “nagyon bírom kettejük attitűdjének egymás mellé helyezését: itt van Mala (jobbon – a szerk.), aki főnöki módon és nyugodtan, gondosan válogatja meg a zenei utaztatás elemeit, és Skream (balon, ekis pólóban – szintén a szerk.), aki gyakorlatilag a belelazulás magasművészetét mutatja be.”

Van itt minden, mélyre menetel, fűrészelős bulistep, grime reppelés – a végleges tanulság pedig az, hogy nagyon korrekt a Boiler Roomtól, hogy ilyen műsorral ajándékoz meg minket, ráadásul két órában. És, igen, úgy tűnik, a dubstep nem halt meg – legfeljebb magára hagytuk. Nem kéne.