A Google bevisz az elektronikus zene labirintusába
Végre nem csak arról mesélhetünk egymásnak, hogy bezzeg a világóriás tech-cégek az adatainkon élősködnek és páros lábbal tiporják a privát szféránkat, hanem arról is, hogy lám, néha figyelnek az olyan dolgokra is, amik egy fiatal felnőtt szemében esetleg nagyobb jelentőséggel bírnak annál, mint hogy megint egy újabb cookie-elfogadó ablakocskát kell bezárni egy weboldal alján.
A Google vágta most friss, tiszteletreméltó kultúrmisszióba a baltáját: a Music, Makers & Machines nevű sokrétegű és átfogó digitális projektjük, vagy, ha úgy tetszik, online kiállításuk (amiben itt rögtön el is lehet veszejtődni) 15 ország több mint 50 archívumának, múzeumának, gyűjteményének, lemezkiadójának, fesztiváljainak és vezető zeneipari szakértőjének közreműködésével jött létre, azzal a céllal, hogy virtuálisan bevonjon minket egy össz-szenzorális élménybe.
És senki sem marad ki: attól függően, hogy valaki még csak most ismerkedik a gépi úton létrejött zenék szerteszét tartó kultúrájával, esetleg rutinos őspartiarc, vagy kábelbarát tech-nörd, mindenki megkaphatja a maga ragyogó tartalmát.
Mintha egy olyan könyvtárban járnánk, amiben nem könyvek vannak, de súlyosan tele tudjuk magunkat pakolni információval a szeretett zenei univerzumunkról.
De tényleg, órákra el lehet keveredni benne. Például:
Lehet tanulni a zenéről, megismerkedni a dubstep, grime, techno vagy gabber műfajok eredetével, és olyan meghatározó zenészekkel, mint Honey Dijon, Ellen Allien vagy Suzanne Ciani. Aztán meg lehet indulni és felfedezni a klubélet legismertebb templomait Bristoltól Tel Avivig, és olyan legendás klubok krónikáját lapozhatod fel, mint a berlini Tresor, a Berghain, vagy a londoni Fabric.
Lehetőség nyílik továbbá megmerítkezni olyan ikonikus alkotók munkásságában, mint Bob Moog, Alan Pearlman vagy Pierre Henry, vagy képzeletben elutazni az elektronikus zene legendás helyszíneire, mint például a Karlheinz Stockhausen révén ismert WDR Studio for Electronic Music vagy a párizsi Pierre Henry Studio a Cité de la Musique-ban. Aztán mondjuk 3D-ben szemrevételezni a műfaj legmeghatározóbb hangszereit, a Memorymoog-ot, a Roland 808-at vagy az ARP Odyssey-t, amik alapvetően utat nyestek az elektronikus zenének az évtizedek során.
És így tovább, de most már inkább nézzetek be a kiállításra, mielőtt lámpaoltásra vetemedne a teremőr. Ami persze nincs, és lámpaoltás sincs egy virtuális kiállításon, de azért jól hangzott.
Published March 18, 2021.