A Smiley örök ereje
Két pont, egy görbület, citromsárga, mi az? Ezt a kérdést sokan ma már csak megmosolyogják, még ha nem is citromsárga alapon. A szmájli (same in English) egy elkoptathatatlannak tűnő kulturális szimbólum, eredetileg Harvey Ball grafikus találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára, ami a cégen belüli ernyedt munkamorált szerette volna valahogy felhozni. A mosolygó fej beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a művész pedig kapott is érte masszív 45 dollárt – viszont sosem szabadalmaztatta azt, és ezt utólag sem bánta meg. nem akart ebből meggazdagodni. “Egyszerre csak egy steaket tudok megenni, egyszerre csak egy autót tudok megülni” – mondta.
Pedig rogyásra kereshette volna magát az emblémával: már 1971-ig is ötvenmillió (!) darabot adtak el a mosolygós kitűzőből, ami pedig ezután következett, az már történelem. És pontosan eddig kellett várni, hogy valakinek az eszébe jusson: most már akár könyv is születhetne róla.
A hippiktől a punkokig, az x-szemű szmájlival jelentkező Nirvanától az acid house mozgalomig, az utcai graffitikultúrától a magasművészetig sokan és sokféleképpen érezték magukénak a mindörökké vigyorgó fejet, DB Burkeman és Rich Browd pedig most a Kickstarteren kalapoznak pénzt arra, hogy kiadhassák a több mint öt évtizednyi jelentésbővülés-cunamit feldolgozó kötetet.
Nem jut eszembe még egy ennyire kettős szimbólum: egyidejűleg használták a mainstreamben és annak ellenkultúrájában
– mondta a szerzők egyike, Burkeman, aki mindezt első kézből követte végig: az anyja a hippiszcénától megrészegülve minden létező felületet szmájlikkal ragasztott tele az otthonukban, ő pedig később DJ-ként az underground közösségekben a forradalmi ellenszegülés jelképeként találkozott vele ismét.
Ma pedig már egy újabb korszakát éli a smiley: nem csak az emojik adtak újra hátszelet adtak neki, de a popkulturális metaforák telhetetlen agyon-vissza újrahasznosításának igénye is, ami odáig fajult, hogy ma már úgy ölti magára az új nemzedék a régi jelképeket, hogy gyakran nem is ismerik annak eredetét. “Gördeszkára sosem állt kislányok és celebek hordják a Thrasher-logót, hiphopos srácok viselnek hajmetálos és postpunkos pólókat. De számít egyáltalán, hogy fogalmuk sincs arról, mit képviseltek ezek a zenekarok? Ez mind-mind része ennek a furcsa kulturális kannibalizmusnak” – gondolkodtat el a szerző.
Ígéretes gondolatmenet, ennél már csak az a szám ígéretesebb, hogy a The Sm;)e Book 60 oldalon át mutatja be hetven művész viszonyulását a jelképhez, ott van köztük Banksy, a Chapman testvérek, Alicia McCarthy és James Joyce is. Itt lehet küldeni rá a pénzt és remélhetőleg beszerezni az első példányok egyikét, és az Instagramon is lehet követni a szerzők mézesmadzag-húzgálását.
Published October 12, 2020.