Hogyan vált a LÄRM azzá az underground techno Klubbá, amire Budapestnek mindig is szüksége volt

2011-ben egy ismerősömnek lehetősége nyílt arra, hogy kibérelje a Toldi mozit. Pár hónappal később, 2012 januárjában vagy februárjában csatlakoztam a csapathoz. Nagyon szerettem volna már csinálni valamit, mert hiányzott a budapesti klubélet, de eleinte nem akartam programszervezéssel foglalkozni, mert semmit sem tudtam erről. Csak szerettem volna, ha van egy kocsmám, ahol talán még ételt is kapni. Egy csomó ötletem meg célom volt, és folyamatosan keresgéltem a lehetőségeket, de nem nagyon találtam semmit. Budapesten mindenkinek van egy ötlete, de mielőtt elkezdenék megvalósítani azokat, még elszívnak egy spanglit… így elég nehéz valóra váltani a dolgokat. Eleve Magyarországon kell, hogy legyen valami bevételed, és nem várhatsz egy hónapot azzal, hogy eldöntsd, csinálsz egy bulit. A bérleti díj viszonylag magas, így egész héten teltházasnak kell lennie az üzemelt helynek.

A Toldi a Budapest Film tulajdonában van, ami a vetítéseket támogatja és 4 helyi mozit tart: a Toldi mellett a Művészt, a Puskint és a Corvint. Rengeteg fesztivált és a vetítésekhez nem kapcsolódó programot szervezek a Toldiban, illetve a közvetlen és a külső partnereim is. Nehéz a Budapest Filmmel szót érteni, mert nem ebben a kulturális közegben mozognak. Semmit sem tudok a Toldiban 23 óra előtt csinálni a vetítések miatt, és amikor eszembe jut egy programterv, folyamatosan harcolnom kell velük, mert egy csomó pénzre van szükségük, hogy fenn tudják tartani a mozikat. Félreértés ne essék, nem rossz emberek ők, csak az a céljuk, hogy pénzügyileg életben tartsák a Toldit meg a többit, ezért a programok és a pénzcsinálás között egyensúlyoznak. De talán néha jobban meg lehetne találni ezt az egyensúlyt.

A Lärmban, a másik helyen, amit üzemeltetek, nem kell túl sok kompromisszumot kötni. A nulláról épült fel 2013 tavaszán a Fogasház mögött. Előtte csak egy épület volt lakásokkal és egy nagyobb térrel, amit néha privát bulik számára adtak bérbe. Én kezdtem erőltetni, hogy alakítsuk át a helyet techno klubbá. Nem volt könnyű meggyőzni a tulajdonosokat, hogy nem egy drogos hely lesz belőle, ahol az emberek ecstasy tablettáktól halnak meg. Végül beadták a derekukat, és 2013 novembere-decembere környékén elkezdtük felépíteni a Lärmot. Nagyon sok kapcsolatom van, hiszen hangmérnökként dolgozom, és az építészetben is van tapasztalatom, így hát megkértem minden barátomat, segítsenek megtervezni az akusztikát és a hangrendszert.

Felhívtam az összes DJ barátomat, és azt mondtam nekik: „Gyere ide! Mit tudsz ide elképzelni? Hova tegyük a DJ pultot?” Aztán megcsináltam az épülettervet. A padló például átalakításra szorult, mert nem volt eléggé stabil, hogy 300 embert elbírjon.

2014 márciusában nyitottuk meg a Lärmot. A nyitópartin mindenki azt mondta: “Egy berlini techno klub Budapesten? Ez az!” Vicces volt, hogy a fekete betonfalakkal pont egy berlini stílusú techno klubra emlékeztette az embereket, mert akkor még nem jártam ott, így berlini klubot sem láttam belülről.

Amikor a Lärmot kitaláltam, a Mono nevű techno klub volt a követendő példa. Ott csak magyar DJ-k léptek fel meg néha a monosok haverjai. Nagyon inspiráló, de koszos hely volt. Két emelet, az alagsorban volt a bár, még egy szinttel lejjebb meg a tánctér. Mindig büdös volt, ennek ellenére nagyon élveztük, mert ez volt az underground techno színhelye. Itt kezdtem bulikat szervezni, itt hallottam először techno-t.

A Lärmhoz fűződő romantikus elképzelésem az volt, hogy csinálok egy helyet, ahol csak a zene van. Semmi egyéb. Akartam egy saját teret a magyar közönségnek és a helyi művészeknek, akiknek akkoriban kevés lehetősége volt arra, hogy élőben mutassák be a friss zenéiket. A romkocsmák 2004-ben kezdtek népszerűvé válni, de a nagy fellendülési hullám 2010-ben kezdődött. Ennek ellenére egy egész estés bulit nem tudtak megszervezni, se vízió, se koncepció nem volt. Csak a turistákon és a bevételen járt az eszük. „Gyere holnap este, hívd el a haverodat, legyetek a DJ-k”, és ennyi.

A Toldiban a magyar közönségre koncentrálunk, nem járnak hozzánk részeg turisták, és nem nagyon hirdetünk angol nyelven. Mivel a Fogasház egyre inkább kinövi magát, a Lärmban más a helyzet. Sok ember jön át hozzánk a fogasos bulikból, és ők néha vállalhatatlanul viselkednek. Ez a Lärm legnagyobb hibája: nem független a Fogasháztól. De azért nem jelent ez nagy gondot: a közönség kevesebb, mint 4-5%-a jön a Fogasból.

Eleinte nem voltam biztos abban, hogy a Lärm olyan hellyé tehető, ahova ismert külföldi előadókat is el lehet, és el is tudunk hívni. Viszont azonnal olyan sikere lett a helynek, hogy 2 hónappal a nyitás után beláttam, hogy jobban működnek a dolgok, mint azt vártam. A Lärm hangulata nagyon pozitív és őszinte. Jó emberek járnak ide. Eleinte a barátaink jöttek, az ismerősök, meg ilyen haladó, világ-formáló gondolkodású emberek. Belőlük alakult ki a törzsközönség, ők a mai napig rendszeresen látogatják a klubot, de sok az új arc is, vegyes a tömeg. Szeretik a hely miliőjét, és mindenki elég hamar be is épül. Ha turista vagy, és szeretnél egy jó estét klassz techno, house vagy disco zenével, de közben belekóstolnál az igazi magyar romkocsma hangulatba is, ezt a két élményt itt egyben megkapod. Ha csak egy magyar underground klubot keresel, ahol a legjobb hazai DJ-k zenélnek, ahol erős a hangrendszer, és az egész nem több mint egy sötét szoba, ahol eltávolodhatsz kicsit a kinti világtól, akkor is jó választás a Lärm.

Published April 19, 2017.