Magyar karanténba magyar zenét! Szokatlan Route 8, Luvtoshima bólogatós, Műhely válogatás
Megszokott keretek elhagyása, gitárriffekkel aládúcolt fekvőtámaszok és sokszínű technó a folytatásban.
Továbbra is előre kitervelt és egyenes szándékunk hazai zenékkel szétfeszíteni a házikaranténok kereteit, hogy mindenki megfelelő aláfestéssel indulhasson neki az otthoni táncnak, edzésnek, házimunkának, haverokkal folytatott videóhívásoknak. Íme a legfrissebb ajánlatunk!
Route 8 – Signed & Sealed
Magyarország egyik külföldön is igazán kedvelt producere, aki az egyik nap még I Love Techno feliratú sapkában jelentkezik be az Instagramon, a következőben meg már a berlini Panorama Barban játssza le a saját Neoton Família-editjét az istenadta népnek, most lényegében egy miniválogatással jött elő elmúlt évének kiadatlan zenéiből (label: This Is Our Time, illuminátusos artwork: Aron Ya).
“Több fajta stílusban is póbálgattam magamat tavaly, és ezeket a számokat igazából sosem terveztem kiadni, mert ilyen kíserleti trekkeknek tartottam őket. De aztán jött ez a borzalmas járvány, ami teljesen felborította az idei terveimet kiadványügyileg, meg mindenhogyan is, ezért gondoltam egyet, és felpakoltam négy különböző számot: breaket, dubtechnót, house-t, ambientet – utóbbit ráadásul február elején írtam, pont amikor elkezdett a koronavírus terjedni Európában” – közölte Route 8 Szilvió a megkeresésünkre. Szóljanak:
Luvtoshima – Nine Ten Do
Siaga, a félig magyar, félig guineai származású zenegyáros annak a budapesti Elevated Crewnak a tagja, ami leginkább az olyan utcai neveltetésű zsánerekben ontja magából a jobbnál jobb kiadványokat és bulikat, mint a chicagói juke, a basszusorientált house, trap, újhullámos soul vagy előremutató hiphop. Tavaly októberben fontos ajánlólevéllel gyarapodott, mert az UH Festre is elhívták (aztán mi is meginvitáltuk a Madách téri évbúcsús bulinkra DJ Nigga Fox elé), ezzel a friss, az EXILES kiadó gondozásában megjelent release-zel pedig Luvtoshima nevű alteregójával experimentálkodik egy kiadósat.
A címadó poszt-wonky Ninetendotól a gyönyörűen ziháló Stun keresztül az Udedate-ig (japán szó, magyarul fekvőtámaszt jelent, és jól is működik rá az otthoni karanténedzés, főleg a váratlan gitárriffekkel felszeletelve) nagyon szép basszus-zenei gyakorlatokat kapunk, mindehhez pedig Arató Alina készített nyákos-színes műanyagba csomagolt pszichedelikus tájat ábrázoló borítót, csak hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy amúgy tavasz is van.
Műhely: VA 1
Az egykori Technoműhely mára megfelezte az elnevezését, de a lelkesedését kicsit sem. Ez itt ugyan egy február végi kiadvány, amivel tehát lógunk már egy ideje, de semmiképp sem szerettünk volna elsiklani felette, mert derék ügyletek zajlanak rajta, betonkemény iparosodástól egészen a dubby kitekintésig.
A Műhely-alapító Normál Tamás azt mondta róla, hogy “evidens volt és régóta érlelődött egy ilyen válogatás megszületése, ráadásul törekedtünk egy előremutató anyagot összerakni, egymást támogatva, valódi műhelyként működve. Célunk volt még az eddigieknél jobban benne maradni a klasszikus techno kereteiben úgy, hogy mégis izgalmas hangkészleteket vonultassunk fel és mindannyian a saját univerzumunkhoz egy értékálló darabot tegyünk hozzá, összehozva a kemény, feszes témákat a gondolkodásnak szánt térrel.”
VA 1 by Adam Krasz, Normal Tamas, obwigszyh
Jó hallgatást, akit pedig a nemzetközi újdonságok is érdekelnek, ne felejtse el bekövetni a folyamatosan frissülő Spotify-listáinkat!
Published March 29, 2020. Words by Unger András.