Magyar karanténba magyar zenét! Új Budapest Juke, Alex Nes romantikus szimulációja, Mike Nylons emberállati ősereje
Továbbra sem hallgatjuk el a nagyon jó, nagyon friss és nagyon hazai villanyzenéket. Hashtag maradjotthon és hallgasd őket!
Továbbra is egy zsáknyi szeretettel küldjük be az önkéntes karanténokba a legjobb hazai termékeket: megjárták már hasábjainkat Laurine Frost, a Mïus és KHMTGZ új lemezei, a folytatásban egy kis új Route 8, Luvtoshima és a Műhely technósorozat válogatása, és összetettük két kezünket a járványügyi befordulásból kihozó Gelka, Viktor Udvari és Zl@ elmélyülős albumai hallatán is. Most itt van egy újabb hármas pakk, és milyen jó is, hogy itt van!
VA – Jukeypest Traxx VOL2
Aktuális helyzetjelentésre van szükséged hazai footwork-fronton? There you have it. Legyen az Busta Rhymes 2001-es nyaktörőjének szanaszét aprított feldolgozása (Uffalo Steez), akár Chicagóba is hazudható soulful, de lélegzetet mégsem hagyó tétel (AO Uzzi), vagy egy csomó ígéretes newcomer, sőt, pár külföldi vendég (Oh85 amerikai arc, Noizy Wilson Belgrádból származik, Liam K Swiggs új-zélandi, Krush Juke Manchestert képviseli), a Budapest Juke galeri második válogatása felett nem érdemes elsiklani. Mi szerkesztőségileg már a tavasz slágerét is megválasztottuk róla, ami a Kőbánya3000 – Sugar Gliders című fanki szellőztetése. Alig várjuk, hogy ezzel dzsaljunk következő alkalommal a Balaton-felvidék toszkán lankáira!
JUKEYPEST TRAXX. VOL2 by BUDAPEST JUKE
Alex Nes – Jupiter-3
Akinek minden esetben vizenyőssé válik a tekintete, ha elképzeli, milyen lehet egy párhuzamos világ, ahol állandó éjszaka uralkodik, amit csak ködösen pislákoló rózsaszín és türkizkék neonok nyesnek keresztül, meg szigorúan bőr autóskesztyűben vezetett régi Pontiac-ok, és az épített környezet is megállt a nyolcvanas években elképzelt retrofuturista jövőképeknél, és a mozikban folyamatosan csak a Tront, a Szárnyas Fejvadászt és a Fűnyíró Embert vetítik, az alighanem favorizálni fogja Alex Nes szintiwave-darabjait. Lehet felhúzni az autóskesztyűt, romantikus szimuláció indul:
Mike Nylons – Eneme I
“Ez a fajta zene nem akar valamiféle sekélyes utazásra vinni, inkább arra kényszerít, hogy kivájjuk magunkat létezésünk vakondlyukából, elménk aktuálisan megmerevedett állapotából. A kulcselem itt nem a kompozíció, ehelyett az alkotó neo-brutalista esztétikájával összhangban a piszkos, formátlan hangok masszája saját magát kristályosítja kvázi-struktúrákká” – fogalmaz az angol nyelvű leírás Miklósvölgyi Zsolt tollából Mike Nylons (azaz Borsos János, az ismert hazai underground vizuálművészduó fele) friss, Farbwechsel-kiadású hangzóanyaga alatt, ennél erősebben pedig nem is lehet megragadni ezt az absztrakciós kísérletet. Ellenben érdemes odatenni egy másik fontos kortárs zeneműves, Lázár Gábor alkotásai mellé, mert gyakorlatilag egymás ellenpólusai: Gábor trekkjeinek vakítóan hófehér, szinte továbbfokozhatatlan, poszthumán vegytisztaságával szemben ez a totális másik oldal, a rögösített, primitív, emberállati őserő, aminek árnyalata nem lehet más, mint a legfeketébb fekete – ami talán nem is annyira véletlen.
Published May 14, 2020. Words by Unger András.