Isten éltesse Plastikman most 30 éves legelső lemezét!
Richie Hawtin 23 évesen rakta le arra a bizonyos asztalra a művet, amivel megszületett Plastikman karaktere. És ami nem csak azért lett emlékezetes, mert az LSD-bélyeges ívet idéző borítója miatt egy rajongót a kapitányságra is bekísértek Texasban.
A komiszságában is gonoszka, könnyezőpálma-tenyerű űrlényfigura a szikár, acides minimáltechno legismertebb szimbóluma: akkor látta meg a napvilágot, amikor az 1993. novemberében kijött album. És máig feltünedezik, ahogy kukucskál lemezjátszófilcről, totebagről, vagy tetoválásként egy-egy sokat látott alkarról.
Olyan alak, ami nem beszél, de mégis sokat mond. Nem véletlenül, hiszen a Sheet One volt Hawtin kőtáblája, egyetlen parancsolattal: a kevesebb nem csak néha több. (Különösen izgalmassá teszi, hogy emberünk bemutatkozó lemeze nem ez volt, hanem a pár hónappal korábbi Dimension Intrusion, amit F.U.S.E. fedőnév alatt dobott ki – produceri karrierjének legbefogadhatóbb, legszínesebb alakítása, ami után rögtön jött a totális lecsupaszítás vágya, amit hiánytalanul ki is elégített).
Az akkori klubzenei trendekkel szembenő pőre, pársávos trekkjeivel, amikkel a maga módján a pszichedeliát is megkapargatja, a Sheet One-t azóta annak rendje szerint elhelyezte történelmi listáira minden magára valamit is adó e-zenei publikáció.
Aki pedig szeretne magának egy 30. évfordulós kiadást, biovinylre nyomva, környezetbarát csomagolásban, az eredeti szalagokról masterelve, az itt adhatja le a rendelését.
Published November 06, 2023.