Pszichedelikus gyümölcsdallal jelentkezett 3 év után Daphni

Trekkek, amik megérnek egy külön cikket-rovatunkban örökbérletes helye van a kanadai Dan Snaithnek, ez nem is lehet kérdés.

Azért nem lehet kérdés, mert nem nagyon van még egy olyan ember ma a gépzenés bizniszben, aki csendben, halkan, bárminemű nagydobraverés vagy allűrösködés nélkül az elmúlt évtizedben a funkcionális tánczene legnagyobb professzora lett – na nem mintha ezen egy matematika doktorátus után meg kéne lepődni.

Már Caribouként is egy sajátságosan magnetikus indie-elektronika kevercset hozott létre, merítve krautrocktól a tengerparti szörfpopig ezer dologból, mindig módosítva kicsit a recepten, aztán bevallása szerint a 2010-es Swim című albumának írása közben,

túl a krisztusi koron esett újra szerelembe a sötét klubokkal,

ahol minden az azonnaliságról szól, és a lemezlovas által rakott zenék töredékét ismerjük csak fel. 2012-ben már Daphni néven jelentette meg az ezekből az élményekből – állítólag kifejezetten intuitív módon – kicsatornázott JIAOLONG albumot, amin nem nagyon lehetett fogást találni: egyszerre volt táncos, elmés, és nehezen felejthető. Egy nagy adag színes ötlet kiöntve a padlóra, majd sorokba rendezve. A 2017-es Joli Mai ennek ennek egyenesági folytatása volt, kevésbé emlékezetes, de jól pulzáló nyári soundtrack.

És akkor ma pedig eljutottunk a legújabbig, a cseresznyedalig:

Gyümölcsöt ekkora tripben nem fogyasztottunk még, amit Damien Roachnak, más néven 555×5555-nek is köszönhetünk, hiszen ő mellékelte a legfrissebb AI-technológiával megtámogatott videót hozzá. Reméljük, Daphniról nem most hallottunk idén utoljára! 🍒

(Szavak: Unger András)

Published May 25, 2022.