Ross From Friends és a Rubik-kocka esete

Emlékezzünk: 2015 környékén tűnt fel a komolytalan, kazettásan sistergős, tompa élű nosztalgiával házaló lo-fi house az olyan trekkekkel, mint a DJ Boring által írt Winona vagy a Talk To Me You’ll Understand Ross From Friendstől. A titokzatos hülyenevek tagozata ráadásul kísérteties módon nagyon nagy tömegek szeme előtt bukkant fel a YouTube ajánlott videói között, erről sokan cikkeztek is, esetenként felvetve, hogy a videomegosztó mintha tudatosan befolyásolná a zenei közízlést. Pedig valójában ez az egyre (ijesztően!) finomódó algoritmusoknak volt köszönhető: a lo-fi house egy olyan zsánerként bukkant fel, amiről a Google hátsó traktusaiban csendben, de vadul dolgozó mesterséges intelligencia úgy találta, hogy a legkülönfélébb emberek találhatnak rajta valamiféle, számukra érdekes fogást, hiszen maga a mikroműfaj is egy nagy olvasztótégelye sok mindennek a múltból, de mégis egy új minőséget képviselve.

A trend azóta már a habokban van, illusztris alakja, a Ross From Friendsként alkotó Felix Clary Weatherall viszont derék módon újramárkázta magát, ahogy az ilyenkor elvárható. 2018-as bemutatkozó nagylemezének fő inspirációs forrása a saját, kilencvenes években még soundsystem-bulikat toló szülei voltak, és ennek megfelelően az őskori ravekorszak, aminek ő már nem lehetett a része. A lemez így egy érdekes protoacides, ibizabreakbeates, naplementés hibrid lett, de a mai kor nyelvén megszólalva.

És most, október végén megjelent második albuma is, a stílusváltást még tovább gondoló Tread, amiről rögtön itt egy magyar találmányt főszerepeltető klip:

Semmi esetre sem szeretnénk kellemetlenkedve fejtegető, unalmasan hosszú lemezkritikába bonyolódni, ezért itt és most álljon annyi, hogy a Treaddel Weatherall egyértelművé teszi: szeretne inkább a Four Tet és Floating Points fémjelezte, kimunkált, elegánsabb klubzenék művelőinek ligájába tartozni. Kihallható szinte az idő is, amit emberünk az egyes trekkek felett eltöltött, sőt, elköltött, ami valószínűleg lényegesen több, mint amennyit ifjú hősünk a fenti videóban áldozott a Rubik-kocka kirakására.

A Flying Lotus alapította Brainfeeder kiadó égisze alatt megjelent lemez kapcsán a producer a Mixmagnak elmondta, hogy egyrészt szerette volna, ha minden egyes szám Egyetlen Nagy Ötletre épült volna – ez mintha sikerült is volna, hiszen öblös, nagyívű, karakteres tételek születtek -, másrészt

“egy rakás cuccot hallgattam a 2010-es évek Angliájából, tehát a Burial utáni postdubstepes, future garage-os dolgokat, mert szerintem az egy igazán érdekes periódus volt. Ráadásul a lockdown alatt itthon ragadtam, és felidéztem, hogy ezeket a zenéket hallgattam, amikor beköltöztem tíz éve. Szóval a friss dalaim bólintások ennek a korszaknak, esetenként teljesen öntudatlanul.”

Hogy mindezek után mi van már csak hátra? Köszönjük a kérdést, természetesen az album maga, amire lehet is nyomni itt a háromszöget:

Published October 26, 2021.