Korunk atomizálódó társadalmainak egyik legelgondolkodtatóbb zenei lenyomatát hozza Gaika, aki jamaikai-grenadai vérrel az ereiben olyan, saját életéből vett témákat ráncigál meg sötét jövődancehall (vagy, ahogy ő maga nevezte egyszer: gettófuturista) zenéiben, mint a londoni harmadik generációs bevándorlók gyökértelensége, a fiatal srácok kilátástalansága, a kötelező keménység mögötti valódi érzékenység, a nagyvárosok zűrei és bűnei – amikor itt járt a Trafóban rendezett Electrify esten, mindenkit leterített lassúságukban is szuggesztív dalaival.
Ha valakitől, akkor tőle várhattunk egy olyan számot, ami nem direkt dühvel száll bele a tragikus George Floyd-történet nyomán megkérdőjelezett rendőri túlhatalomba, hanem kerülőúton, a klipben egy madmaxesített zsarukocsival, amibe egyszer bele is zoomol a kamera, hogy megmutassa az anyósülésen heverő, szögekkel kivert baseballütőt.
A zenét tartalmazó Seguridad EP-t itt lehet egészében befogadni, aminek bónusz érdekessége, hogy már nem a Warpnál jelent meg, hanem a Gaika által korábbi interjúkban magasztalt mexikói NAAFI lemezkiadónál, aminek egyes kegyeltjei is részt vettek a számok megszülésében, többek között Zutzut, Tayhana, Omaar vagy Wasted Fates.
