Innovatív nők a stúdióban, tettrekész nők a kamera előtt

Korábban is örömmel mutogattunk friss, értékes klipeket, miért most szakítanánk ezzel a hagyománnyal? Különösképpen, hogy az alábbi videókat mind egy szálig bástyaerős művészi vízióval bíró nők viszik el a vállaikon.

A digitális popkorszak francia reménysége, Oklou

Róla annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az ezeken a hasábokon általunk már körberajongott Sega Bodega alapította NUXXE kollektívához tartozik, ami egy tűpontosan a csillogó jövő felé mutató, ennek ellenére a maga módján mégis szívbemarkoló villanypopzenével aratgatja a neki kijáró babérokat. Oklou Galore című, szeptember végén várható mixtépjének egyik dalához forgott az itt látható klip (a párizsi filmes, Kevin Elamrani-Lince rendezésében), amiben egy erdő mélyén kezd lapátolni a Föld középpontja felé, és teszi ezt jó okkal, ahogyan az a végén kiderül:

FKA Twigs a paródia mezején lépdel

Úgy tippeljük, hogy az atlantai undergroundban magának krediteket szerző bronxi születésű rapperrel, 645AR-ral elég hamar egy húron pendülhetett az énekesnő (akinek nagy visszatéréséről, mondhatni újjászületéséről itt írtunk egy veretesebbet), hiszen mindketten a popzene perifériáján hoznak létre maradandót. Az egymásra találás végeredménye az alábbi dal és a hozzá készült videó, amiben az exkluzív tartalmakat – számos esetben pornósztárok testére való szélesebb körű betekintést – nyújtó fizetős oldalt, az OnlyFanst figurázzák ki. 645AR a lelkes néző, Twigs pedig az egymás után több karakter bőrébe is bújó kamerás lány:

Eartheater új értelmet ad a csillagszórózásnak

A három oktávban éneklő, multi-instrumentalista New York-i énekesnő, Alexandra Drewchin lenyűgözően enigmatikus jelenség (és még a művésznevén is lehet vitatkozni, hogy az akkor most fülszínházat vagy földevőt jelent, nyilván nem véletlenül). Lana Del Rey ördögi ellenpontozása is lehetne ő a misztikusabb könnyűzenék frontvonalában, legújabb klipjével pedig még tovább ráerősít erre a képzettársításra. Ötödik albuma, az október másodikán várományos Phoenix: Flames Are Dew Upon My Skin megrajzolja az utat a lávatóhoz, amiből Eartheater saját legendája szerint egykor kiemelkedett, és állítólag tovább folytatja az elmosott harmóniák egyensúlyba hozását a túlvilági disszonanciával.